Meglepő hirdetésre bukkant a Mandiner az ingatlan.com oldalán: 26,9 millió forintért árulják Vörösmarty Mihály életének egyik keserves korszakát jelképező házat Újszászon. A 149 négyzetméteres épületben bujkált ugyanis a Szózat írója az 1848/49-es levert szabadságharc után.
Vörösmarty támogatta a forradalmat, s mivel annak leverése után vérdíjat tűztek ki a fejére, költőtársával és barátjával, Bajza Józseffel együtt álnéven bujkált a Habsburg katonák elől.
A most eladásra szánt újszászi ház volt a bujdosás fő helyszíne. Azért választották Újszászt, mert a költő öccse, Vörösmarty János az Orczy-birtok gazdatisztjeként az épületben élt a családjával. Vörösmarty felesége és gyermekei nélkül érkezett Újszászra, velük levélben tartotta a kapcsolatot. Az Újszászon töltött hónapok állandó rettegésben teltek, ha katonák érkeztek a településre, Vörösmarty és Bajza az épület pincéjébe költözött, s ott várták ki, hogy távozzanak a Bach-rendszer katonái.
A haza bölcse, Deák Ferenc volt a mentora, a költő, Vörösmarty Mihály lányát vette el feleségül, nem mellesleg pedig az ő indítványozására került Savoyai Jenő lovasszobra a budai Várba. Következzék az egykori magyar miniszterelnök, Széll Kálmán élete! Ismét egy izgalmas írás a Nemzeti Hauszmann Program Facebook-oldaláról.
Az épület, ahol egykoron Vörösmarty bujkált. Fotó: ingatlan.com/OTP Ingatlanpont
Vörösmartyt elkeserítette, hogy az osztrák sas karmai közé került az ország, és a bujdosás is megviselte lelkileg az amúgy is betegeskedő költőt. Nem is bírta sokáig az idegőrlő időszakot, Pestre utazott és feladta magát, ám végül kegyelmet kapott.
Az egész életében sokan nélkülöző Vörösmarty Mihály végül 1855-ben, csupán 54 évesen hunyt el.
A halála után Deák Ferenc gyűjtést rendezett az árvái megsegítésére. Vörösmarty attól is szenvedett, hogy úgy érezte, nem kapta meg a kellő elismerést az irodalmi munkássága. 1842-ben például saját költségén jelentette meg a könyvét, amelyből azonban csupán 20 példány fogyott. A nehéz helyzetbe kerülő költőt végül Kossuth Lajos segítette ki, aki gyalázatosnak tartotta, hogy az emberek nem vásárolják Vörösmarty kötetét és ennek hangot is adott. Kossuth ajánlása után végül az összes könyvet megvették.
A magyar kultúra napja alkalmából megérkezett a Csongor és Tünde legújabb előzetese. A családi mesefilm Dargay Attila még a hetvenes években született eredeti figuratervei alapján készül, Vörösmarty Mihály drámai költeménye nyomán.
Az emléktábla, amelyet még 1956-ban helyeztek ki az ingatlanra. Fotó: ingatlan.com/OTP Ingatlanpont
A most eladásra kínált ház később állami tulajdonban került, a helyi Szabadság TSZ irodájaként is működött, a ma is látható emléktáblát pedig 1956 áprilisában tették ki a szolnoki Varga Katalin leánygimnázium irodalmi szakkörének kezdeményezésére.
Az épület aztán leromlott, látszólag gazdátlanná vált, néhány éve aztán egy magánember vásárolta meg, aki nemes gesztusként két helyiséget szentelt az ott bujdosó Vörösmarty emlékének.
Ám most az eladás mellett döntött. Újszászon a helyiek büszkék arra, hogy Vörösmarty egykoron náluk élt, a helyi általános iskolát is az íróról nevezték el, és a település címerében is szerepel az a kéttörzsű gesztenyefa, amely alatt a legenda szerint sokat üldögélt a száműzetését töltő költő. Reméljük, az új tulajdonos óvni fogja azt az épületet, ahol egykor a Szózat szerzője próbálta túlélni a Bach-korszak rémuralmát.
A magyar kultúra napja alkalmából megérkezett a Csongor és Tünde legújabb előzetese. A családi mesefilm Dargay Attila még a hetvenes években született eredeti figuratervei alapján készül, Vörösmarty Mihály drámai költeménye nyomán.